13. Kovács-Magyar András | Szellemi önvalónk 27/8.
Hol és miképpen zavarodott meg a világ, az emberi tudat? A legmagasabb rendű értelmi megnyilvánulás, az élet szellemi megragadásának képessége, ami a láthatatlan világaink megismerésének eszköze. Számtalan olyan dolog van az életünkben, amit nem látunk, nem hallunk, fizikai érzékszervekkel nem érzünk, mégis tudjuk, hogy van. A láthatatlan létezésünk, valójában a lényegünk, és ami látszik belőlünk, egy pici parányi rész, ez a testünk. Az érzéseink, gondolataink, emberi kapcsolataink, lelkünk, szellemünk ez fizikai érzékszervvel szinte felfoghatatlan. Az ókori világ, minden varázsa és titokzatossága, a megfontolt és szertartásos nagy szellemtiszteletében rejtőzött. A régi nagy kultúrák alázattal voltak a forrás iránt. Ez határozta meg a létezés minden pillanatát. Akik lekicsinylik a látnokokat és semmibe veszik a jeleket, istentelenségükért, az arroganciájukért a végén kudarcot vallanak.