Kihívások és jó gyakorlatok - hogyan érintette az energiaválság a hazai kistelepüléseket?
Az idei fűtési szezon az energiaválság és a rezsicsökkentés részleges eltörlése következtében kihívások elé állította a lakosság jelentős részét, a kistelepülések lakosai és önkormányzatai pedig különösen nehéz helyzetbe kerültek. Aki tudta, lehetőségeihez mérten igyekezett megoldani a fennálló problémákat, a helyzetre válaszul például sokan a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami viszont egészségügyi és környezetvédelmi szempontból lehet aggályos. A WWF Magyarország kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken annak érdekében, hogy áttekintést kapjunk arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg az idei telet, energiahatékonyság szempontjából mi jellemzi őket és milyen terveik vannak, illetve mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről. A Lételem aktuális epizódjában erről a témáról beszélgetett Csurgó Dénes, a 444.hu újságírója Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetőjével és Radnai Bertalannal, Ipolytölgyes polgármesterével. Az epizódban a felmérés témáit érintve esik szó többek között az önkormányzatok, középületek állapotáról és a települési klímastratégia fontosságáról, a kistelepüléseken tapasztalható energiaszegénységről és a légszennyezettségről, de a beszélgetőpartnerek kitérnek a megoldási lehetőségekre is, megemlítve az Ipolytölgyesen bevezetett jó gyakorlatokat és a kihívásokra adott válaszaikat. A WWF Magyarország felméréséről ebben a blogbejegyzésben lehet bővebben olvasni.