Hogy javítja a katona a gramofont (Sasa Stanisic) és Híd a Drinán (Ivo Andric) című regényekkel indul a Majom új programsorozata: Szomszédaink irodalma
2024. július 29-én a Majomavízben elkezdi Szomszédaink című programját. Ebben a nagyívű, sok adásra becsült terjedelmű programban bemutatunk néhány művet a velünk szomszédos (vagy majdnem szomszédos) népek irodalmából. Két délszláv regénnyel kezdünk, mindkettő boszniai gyökerű. Ivo Andric: Híd a Drinán (1961-ben Nobel-díjat kapott) és Sasa Stanisic: Hogy javítja a katona a gramofont című alkotásairól beszélgetünk majd: Ágabagó, barangó, Sacó (Saci) és Ápoló. Ivo Andric regénye 400 évet ölel fel (1516 - 1916. A szereplők - értelemszerűen - változnak, ami állandó az a boszniai város,Višegrad és a híd, ami a regény elején épül fel. Több nép, több vallás együtt. Ez mindig okot adhat puskaporos - akár gyilkos - helyzetek kialakulására de a kölcsönös megértésre, megbocsátásra sőt együttműködésre is. A regényt nevezhetnénk novellafüzérnek is, hisz időben egymás után következő történetek alkotják a cselekményt - 400 éven át. Sasa Stanisic története az 1980-as években, a titói alapelvek megreccsenése utáni Jugoszláviában kezdődik és a 2002-ben fejeződik be. Az elbeszélő Višegradban, egy kis bosnyák faluban nő föl. Képességvarázsló, a horgászművészet főelvtársa és folyamszónok. Megtudhatjuk azt is, hogy mennyi idő alatt futja le a százat egy szívszélhűdés, mennyi a súlya egy pókéletnek. De aztán jön délszláv háború... Az előbbiről Gabriel Garcia Márquez Száz év magánya, az utóbbiról pedig Hrabal művei juthatnak esetleg eszünkbe.