97. epizód: Megörökölt történet a Somló, amit be kell mutatnunk (Vendég: Tornai Tamás)
97. epizód: Megörökölt történet a Somló, amit be kell mutatnunk (Vendég: Tornai Tamás) Ökrökkel szántott helyet a birtok első tőkéinek az idősebb Tornai a Somló-hegy oldalában. 1937-et írunk, a feljegyzések szerint ez egy rendkívül csapadékos év volt, így hát a tavaszi esők jól megöntözték a siker csíráját Isten ittfelejtett kalapján. Napjainkban a család két újabb generációja építi a vállalkozást és írja a térség történetét. Torna Tamás több szempontból is rendkívüli személyiség. Legtöbben a bor kapcsán ismerik a nevét, miközben nincs szőlész-borász végzettsége, ellenben több szabadalmat is jegyez gépészmérnökként. Soha nem kapott bortermelőként kitüntető elismerést, azonban sokáig ő osztotta ezeket és elérte, hogy a borászok közössége által meghatározott szabályokat foglalják törvénybe. A gravitációt úgy állítja a termelés szolgálatába, hogy nem csúfítja el a Somlót toronyépítéssel, inkább kitalálta a vertikális szisztéma horizontális verzióját, amivel 1600-adára csökkenti a must áramlási sebességét. Mindezekről úgy mesél, hogy észrevétlenül ars poeticának is beillő tételmondatokat fogalmaz meg. Például ilyeneket: - Szerencsés a sorsom, hogy többször is nehéz kihívások elé állított. - Egy kalandor vagyok, aki időnként találkozik valamilyen feladattal és azt megpróbálja eredményesen megoldani, ami nem csak a vállalkozásokat, hanem a térséget is szolgálja. - A konfliktus nem kellemetlen dolog, hanem az élet természetes része; jönnek maguktól, nem kell őket keresni. - A Juhfark sikerének kulcsa, hogy engedi megmutatni a Somló és a terroir jellegzetességét. - Itt nem megteremteni kell a biodiverzitást, hanem megőrizni. - Amikor a borokkal elnyert díjak miatt megjelennek a külföldi vevők, az valami. Az igazi azonban az lenne, ha mi találnánk meg a vevőket és nem ők minket. Akkor lenne a mi kezünkben az irányítás. A beszélgetésben azt is elárulja Tamás, sikerei közül mit tart sorrendben az első három legfontosabbnak.