Merre tart Németország? A választások tanulságai
Múlt vasárnap tartották a német választásokat, amelyen a kereszténydemokrata CDU-CSU pártszövetségszerezte meg az első helyet. A turbulens világpolitikai környezetben Európa számára kulcskérdés, milyen irányt vesz Németország. Az Új Egyenlőség podcastjábanBíró-Nagy András vendége Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője volt, akivel a választási eredményekről és azok lehetséges következményeiről beszélgettünk.A német választásokon a CDU-CSU a szavazatok 28,5%-át szerezte meg, míg az AfD 20,8%-kal a második helyen végzett. Az SPD 16,4%-os eredménye jelentős, kilenc százalékpontos visszaesést mutat a korábbi választáshoz képest. A Zöldek 11,6%-os támogatottságot értek el, a baloldali Die Linke pedig a vártnál jobban szerepelt, és 8,8%-kal zárt. A közvélemény-kutatások előrejelzései pontosnakbizonyultak, így különösebb meglepetés nem történt. Győri Gábor szerint az egyik váratlan fordulat mégis a Die Linke megerősödése volt. Korábban sokan arra számítottak, hogy Sahra Wagenknecht pártszakadáshoz vezető populista mozgalma teljesen háttérbe szorítja a Linkét, azonban a radikális baloldali párt végül talpon maradt.Bár a CDU-CSU megnyerte a választásokat, a 28%-os eredmény messze elmaradt attól, amit egy erőteljes politikai váltásra vágyó közegben elérhetett volna. Sokan ennél nagyobb győzelmet vártak, hiszen az előző kormány megítélése kifejezetten kedvezőtlen volt. Győri Gábor szerint a kereszténydemokraták nem tudtak valódi alternatívát kínálni azoknak a szavazóknak, akik radikális változásokat reméltek, ezért sokan úgy érezték, hogy a CDU-CSU kormányzása sem hozna érdemi fordulatot. Különösen Kelet-Németországban maradt erős az a meggyőződés, hogy a régiót elhanyagolták, és a CDU-CSU továbbra is a politikai elit pártjaként jelent meg.Az AfD előretörése a választások egyik legmeghatározóbb fejleménye. A szélsőjobboldali párt országosan 20%-os támogatottságot szerzett, Kelet-Németországban azonbanegyes tartományokban 30-40%-os eredményt ért el, amivel gyakorlatilag néppárti státuszba emelkedett a régióban. A Policy Solutions elemzője szerint Kelet-Németországban különösen erős az elitellenesség és a politikai rendszerrel szembeni kiábrándultság, így sok választó számára az AfD jelenti az alternatívát a hagyományos pártokkal szemben. A kampányban kiemelt szerepet kapott a migráció kérdése, amelynek tematizálását az AfD tudta a leghitelesebbenfelvállalni. Győri Gábor szerint az AfD hosszú távon is stabilizálhatja támogatottságát, és könnyen elképzelhető, hogy a következő választásokon még erősebb eredményt ér el. Ahogy beágyazottsága tovább növekszik, egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni a kormányalakítási folyamatokban.Az SPD történelmi mélypontja világosan mutatja, hogy a párt válsággal küzd. Győri Gábor szerint az SPD hagyományos bázisát jelentő klasszikus munkásosztály folyamatosan zsugorodik, miközben a párt nem találta meg a módját annak, hogy új társadalmi csoportokat szólítson meg. Bár az idősebb szavazók továbbra is kitartanak mellette, a fiatalok körében alig van jelen, ami a jövőben tovább gyengítheti a pártot. Olaf Scholz az előző választásokon még a merkelistabilitás örököseként tudta megszólítani a választókat, de azóta sokan csalódtak benne, így az SPD támogatottsága ismét visszatért a korábbi csökkenő trendhez. A párt különösen Kelet-Németországban szenvedett el komoly vereséget, ahol több helyen 10% alatti eredményt ért el. A választási eredmények alapján a stabil kormányzás érdekében a CDU-CSU és az SPD koalíciója lehet a legvalószínűbb forgatókönyv, ám ez számos kihívást vet fel. Győri Gábor szerint a CDU-CSU arra törekszik, hogy az SPD bizonyos politikai területeken, különösen a migráció és gazdaság kérdésében, engedményeket tegyen. Ugyanakkoraz SPD számára komoly dilemmát jelent, hogy éppen azért veszített szavazókat, mert az előző kormánykoalícióban nem tudta...